A Magyar Festők Társasága rövid bemutatkozása

A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2007-ben 306 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága 37 másik művésztársaság mellett kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. Ez a federatív felépítés lehetővé teszi az európai szervezeti rendszerbe való beilleszkedést, így a Társaság közvetve tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.

A Magyar Festők Társaságának célja a tagság és általában a magyar festőművész társadalom szakmai támogatása. Ezt elsősorban kiállítások létrehozásával valósítja meg, mind tematikus és szakmai szempontú csoportos tárlatok formájában, mind pedig egyéni kiállítások szakmai támogatásával. Ezzel egyszersmind a társaság a jelenkori magyar képzőművészet minél szélesebb körben történő megismertetését is megcélozza, kiállítások szervezése mellett kiadványok megjelentetésével. Szándéka ezzel a modern és kortárs képzőművészet népszerűsítése is. A Társaság feladatai közé tartozik továbbá szakmai kapcsolatok létesítése és ápolása társ-egyesületeivel, tanulmányutak és szakmai konferenciák szervezése. A Társaság nem preferál egyetlen művészeti irányzatot vagy stílust sem; ellenkezőleg, a magyar festészet sokszínűségének ápolását, az egyéni törekvések támogatását tartja fontosnak.

12 éves fennállása alatt a Magyar festők Társasága 56 kiállítást rendezett itthon, a fővárosban és vidéken, valamint külföldön; 45 katalógust adott ki. Legjelentősebb szakmai teljesítménye a Magyar Kollázs c., a magyar kollázs történetét bemutató, mintegy 400 művet befogadó kiállítás volt a Győri Képtárban 2004-ben, és a hozzá kapcsolódó 220 oldalas tanulmány-gyűjtemény. A kiállítások skálája a 100-120 művészt felvonultató országos tárlatoktól a 10-30 meghívott alkotó műveit bemutató csoportkiállításokon át az egyéni bemutatkozások szervezéséig  terjed. 1996 óta a Társaság rendezi 3 évenként a Szekszárdi Festészeti Triennálé országos tárlatait. Emellett folyamatos éves szervező és adminisztratív munkát, felvételi és kiállítási zsűrimunkát végez, ezzel bizonyos kritikai és művészettörténészi tevékenységet is teljesít. A szakmai programok végrehajtásába, megnyitók, tanulmányok írásába, a zsűrimunkába a Társaság tekintélyes művésztagjai mellett tapasztalt és neves művészettörténészeket is rendszeresen bevon.

Az utóbbi években drámaian csökkentett támogatás ellenére a Magyar Festők Társasága lehetőség szerint a jövőben tovább szándékozik folytatni kiállításszervező és művészet-népszerűsítő munkáját.

Budapest, 2008. január.                 

                           Kováts Albert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1996  január-február: MINIMAL, Csontváry Galéria, bemutatkozó tárlat.

november-december: I. SZEKSZÁRDI FESTÉSZETI TRIENNÁLÉ,        Művészetek Háza,  „Az 1956-os forradalomra emlékezünk”.

1997 május: SÍKPLASZTIKÁK, Újpest Galéria (majd Balatonalmádi, Győr és Kaposvár), asszamblázsok tárlata.

          augusztus-szeptember: BUDAPEST 125, Budapest Kiállítóterem, a Főváros egyesítésének 125. évfordulója alkalmából.

          november: FEHÉR KÉPEK, Vigadó Galéria, Budapest.

1998  január: szakmai-baráti találkozó, Vigadó Galéria.

          április-május: KOLLÁZS KIÁLLÍTÁS, Vigadó Galéria (majd Csurgó és Szekszárd), társ-egyesületekkel közösen rendezett műfaj-felmérő tárlat.

          november-december: AZ ISMERETLEN BIRTOK, hét nőművész kiállítása, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest.

1999 január-február: NEMZETKÖZI KOVÁCS KIÁLLÍTÁS, Szombathelyi Képtár (majd Csurgó), Kovács vezetéknevű művészek társ-egyesületekkel közös kiállítása.

          április: Szakmai tanulmányút, Ráckeve-Dunaharaszti-Szigetszentmiklós.

          június: KÁOSZ ÉS REND, Vigadó Galéria, részvétel művésztársaságok közös tárlatán és szimpóziumán.

          június-július: MELANKÓLIA, Ernst Múzeum, ezredvégi kiállítás.

          július: szakmai-baráti találkozó, Ernst Múzeum.

          október-december: II. SZEKSZÁRDI FESTÉSZETI TRIENNÁLÉ, „Betű a képen. Paul Klee emlékezete”, Szekszárd, Művészetek Háza. A hagyományos rendezvény a nagy svájci mester születésének 120. évfordulója jegyében nyílt meg.

          december: A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA CSOPORTKIÁLLÍTÁSA, Washington, Magyar Nagykövetség.

2000  március-május:  MÁSKOR, MÁSHOL, millenniumi bemutatkozás Szegeden, a         Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárának mindhárom szintjén, 111 művész 124 művével.

június-július: Újlipótvárosi Galéria: PANNÓNIA 2000. Dunántúli tagjaink cso-portkiállítása.

szeptember-október: Csepel Galéria, AKKOR ÉS MOST. Társaságunk fiatal tagjainak bemutatkozása.

október-november: SZÍN-TÉZIS, a 20×20 Kisképek Nemzetközi Fesztiválja, Soroksár, Galéria ’13. A Magyar Festők Társasága Patak Csoportjának kiállítása és szakmai tanácskozása a jelenkori művészet helyzetéről az ezredfordulón.

 

A bemutatkozó tárlat kivételével minden kiállításunkat katalógus kísérte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1996-ban nyílt lehetőség első önálló kiállításunk létrehozásához. A MINIMAL c. bemutatkozó tárlat január-februárban valósult meg a Csontváry Galériában, 64 művész részvételével. Ugyanebben az évben született meg a SZEKSZÁRDI FESTÉSZETI TRIENNÁLÉ eszméje és november-decemberben realizálódott is a Szekszárdi Művészetek Házában 56 művész részvételével. Első alkalommal az 1956-os forradalomra emlékezve hirdette meg az elnökség. A távlati szándéka ugyanakkor az volt, hogy minden alkalommal valamely aktualitáshoz kapcsolja és az egyik legrangosabb országos tárlattá fejlessze a triennálét. Hat díjat osztottunk ki, és reprezentatív katalógust jelentettünk meg, benne Karátson Gábor megemlékezésével és Fitz Péter művészettörténeti tanulmányával.

            1997-ben már sűrűbb program kialakítására volt mód. Május 2-án nyílt meg SÍKPLASZTIKÁK c. tárlatunk az Újpest Galériában, amely az asszamblázs műfajának magyarországi helyzetét igyekezett körvonalazni. Szakmai sikerét vidéki meghívásai jelzik; ugyanez év nyarán Balatonalmádiban, a következő évben Győrben és Kaposváron vendégszerepelt. Kétnyelvű katalógusa és Sulyok Gabriella 47 perces videomunkája a kiállítás 52 résztvevőjének a műveit dokumentálja.

Augusztus 19. és szeptember 14. között volt megtekinthető BUDAPEST 125 elnevezésű tárlatunk a Budapest Kiállítóteremben, a főváros egyesítésének 125. évfordulója alkalmából. Öt díj átadására került sor. A kiállítók színes képeivel illusztrált katalógusunkkal is Budapest  viharos történetére emlékeztünk.

Évzáró rendezvényünket, a Vigadó Galériában november 13-án megnyílt FEHÉR KÉPEK című kiállításunkat minden eddiginél élénkebb szakmai érdeklődés előzte meg. 110-en jelentkeztek; végül 88 résztevő 97 művével adott egyéni megoldást a fehér szín által fölvetett szakmai feladatokra. A legkiválóbb művek alkotóit öt díj honorálta. A katalógust bevezető tanulmány, Sümegi György munkája, a téma elmélyült művészet-történeti áttekintését adja. Az eseményről 52 perces videodokumentáció is készült.

            Az 1998-as év szakmai-baráti találkozóval kezdődött a Vigadó Galériában január 4-én bezáruló kiállításunk helyszínén. Itt korábbi tárlataink videodokumentációit tekinthettük meg. Az év programjának első sarokpontja a KOLLÁZS KIÁLLÍTÁS (április 30—május 17.) volt, amit társ-szervezeteinkkel közösen rendeztünk. A gondos előkészületeket az az igény indokolta, hogy fel kívántuk mérni a kollázs-műfaj magyarországi helyzetét, s egyúttal önálló, nagyszabású kiállításon juttatni méltó szerephez. A szakma nagy érdeklődésére való tekintettel a Vigadó Galériában 108 művész 132 munkája volt megtekinthető. Támogatóink jóvoltából hét művészeti díjat adhattunk át. A kiállítást Dévényi István, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője nyitotta meg, ami már jelezte a tekintélyes intézmény érdeklődését a téma iránt. A későbbiekben a műfaj történeti áttekintését tervezzük a Nemzeti Galériával együttműködve. A KOLLÁZS ’98 az év folyamán még két helyen, a Csurgói Városi Múzeumban és Szekszárdon is vendégszerepelt. A gondosan szerkesztett katalógus a kollázs technikával és műfajjal foglalkozó két tanulmányt tartalmaz a kiállítók egy-egy művének reprodukciója mellett. Az esemény jelentőségéhez mérten Sulyok Gabriella több mint egy órás videodokumentációt készített.

            Előzetes terveinken felül rendezett társaságunk kiállítást nőművész tagjaink egy csoportjának november 26. és december 13. között ISMERETLEN BIRTOK címmel a budai Várban, a Műemléki Hivatal Pincegalériájában. Az eseményt egy művészeti mappa kiadása kísérte.

            A NEMZETKÖZI KOVÁCS KIÁLLÍTÁS szervezése, előkészületei is az év és társaságunk feladata volt, csupán a tárlat terminusa tolódott át 1999-re. A szokatlan terv, Kovács vezetéknevű művészek kiállítása, Kovács Johanna grafikusművésztől származik. A gondolatot örömmel karolta fel a Szombathelyi Képtár és adott helyet 1999. január 15. és február 21. között a programnak. A színes képeket tartalmazó katalógus bevezetőit Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, valamint Pogány Gábor művészettörténész írta. A szombathelyi tárlat zárása után, március 8-tól a Csurgói Városi Múzeum látta vendégül a 35 magyarországi, romániai és szlovákiai festő, szobrász és grafikus műveit.

            Áprilisban új barátaink, a Patak Csoport tagjainak invitálására autóbuszos tanulmányúton vettünk részt, melynek során megtekintettük Ráckeve, Dunaharaszti és Szigetszentmiklós művészeti nevezetességeit. Az utóbbi helyen, a Baktay Ervin Szakközépiskolában láthattuk azt a kivételes kortárs festészeti gyűjteményt, melyet önzetlen munkával az iskola igazgatónője és Somogyi György festőművész-tanár, tagtársunk alapított és amelyet az új igazgatóval karöltve szaporít továbbra is. Fotósorozat örökítette meg az eseményt.

            Társaságunk június 17. és július 4. között résztvevője és egyik rendezője volt a Társaságok Szövetsége s a Symposion Társaság által szervezett KÁOSZ ÉS REND c. kiállításnak és szimpóziumnak a Vigadó Galériában. A Káosz és rend értelmezése az ezredvégen alcímű tanácskozásról különösen Gaál József, Karátson Gábor és Lantos Ferenc felszólalása maradt emlékezetes. A társaságaink sikeres együttműködését példázó rendezvényről tartalmas kiadvány jelent meg L. Menyhért László művészettörténész szerkesztésében.

            Ezredvégi meghívásos kiállításunk, a MELANKÓLIA, a Műcsarnok önzetlen támogatásával jött létre az Ernst Múzeumban június 24. és július 25. között. Köszönettel tartozunk Dr. Beke László akkori főigazgató úrnak. Szép díjakat ítélhetett meg a zsűri, és mutatós katalógus jelent meg. A zárás napján szakmai-baráti-társasági összejövetelt tartottunk. Az eseménysort és a kiállítás látványát Sulyok Gabriella videomunkája is megörökítette.

Következő kiállításunkat, a II. SZEKSZÁRDI FESTÉSZETI TRIENNÁLÉt, október 28-án a Művészetek Házában Kopócsy Anna betegsége miatt Kováts Albert nyitotta meg. Tekintettel a nagy svájci mester születésének 120. évfordulójára, ez alkalommal Betű a képen. Paul Klee emlékezete volt a kiállítás apropója. Az alkalomhoz kapcsolódva támogatóink, köztük a Pro Helvetia Alapítvány jóvoltából ezúttal eddigi legszebb, legtartalmasabb katalógusunkat adhattuk ki, Klee-t idéző versekkel, képekkel, négy tanulmánnyal, s természetesen a kiállító művészek műveinek reprodukcióival, 186 oldalon. A triennálé eseményéhez kapcsolódik „a jég megtörése”, vagyis, hogy a szaksajtó első ízben méltatatta rendezvényünket kellő figyelemre (Szeifert Judit: Betű[helyzet]kép?, Új Művészet, 2000/2). Pont három év kellett ehhez! A Művészetek Háza rendelkezésünkre bocsátotta saját videofelvételét.

A december első külföldi tárlatunkat hozta. Szemadám György volt a kurátora a washingtoni Magyar Nagykövetségen megnyílt csoportkiállításunknak, melyet a helyszínen Somogyi Györggyel együtt rendezett, s amelyen 33 festőművész képviselte társaságunkat. A kiállítás 2001 nyaráig áll fenn Washingtonban, majd körútra indul.

A 2000-es év első kiállításának megrendezését erősen akadályozta egy állandó begyűjtési, raktározási, zsűrizési és fotózási hely hiánya. Emiatt a Horváth Mihály utcai Képtár három szintjén, március 17. és május 1. között létrejött nyílt beadású bemutatkozásunk anyagának költséges és kellemetlen ide-odaszállítására kényszerültünk. Végül is szerencsésen megrendeztük eddigi legterjedelmesebb kiállításunkat, a MÁSKOR, MÁSHOL c. tárlatot, melyet P. Szabó Ernő művészettörténész nyitott meg. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai ehhez minden baráti és szakmai segítséget megadtak. A változatos, gazdag képanyag, 111 művész 124 műve Szegeden szakmai sikert aratott; az Élet és Irodalomban Szuromi Pál méltatta. Szép, reprezentatív katalógust jelentettünk meg.

Június 21. és július 7. között az Újlipótvárosi Klub-Galériában Pogány Gábor művészet-történész, kurátor nyitotta meg dunántúli művésztagjaink csoportkiállítását, a PANNÓNIA 2000-ret. Az eseményt itt is katalógus kísérte, a résztvevő 21 művész képének reprodukciójával. A tárlatot egy sorozat kezdetének szántuk. Évente társaságunk egy-egy régióhoz tartozó tagjainak tervezünk kiállítási alkalmat teremteni.

AKKOR ÉS MOST volt a címe fiatal tagjaink csoportkiállításának, amely a Csepel Galériában nyílt meg szeptember 7. és október 1. között. Megnyitotta Kopócsy Anna művészettörténész, aki a katalógus bevezető tanulmányát is írta. Ez a kiadványunk a résztvevő 12 művész minden kiállított művét reprodukálta.

Érdekes esemény időpontja volt október 19. Társaságunk Patak Csoportja délután nyitotta meg Soroksárott a Galéria ’13-ban négy éves sorozatának, a 20×20 KISKÉPEK NEMZETKÖZI FESZTIVÁLjának záró kiállítását SZÍN-TÉZIS címmel. A november 12-ig nyitva tartó tárlatot Szemadám György festőművész és egy fúvószenekar vezette be. A galéria délelőtt szakmai tanácskozásnak adott helyet, ahol művészek és művészettörténészek vitatták meg a kortárs képzőművészet helyzetét. A megjelentetett katalógus is négy év képes beszámolója.

A Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata segítsége révén négy művésztagunk kiállítását tudjuk támogatni. Ezek közül Kopócsy Judit tárlatára november 26. és december 6. között került sor. Megnyitotta a K.A.S. Galériában Kováts Albert.

KörKépek c. nyílt beadású kiállításunkat 2000. december 7-én Szeifert Judit művészet-történész nyitotta meg a Vigadó Galériában. Ez alkalommal 122 művész adott be 144 művet, amiből a válogató zsűri 94 művész 108 alkotását fogadta el. Az V. ker. Önkormányzat 400 ezer forintot ajánlott fel díjra, mely összeget a díjosztó zsűri négy művész között (Krajcsovics Éva, Sebők Éva, Molnár Péter és Vilhelm Károly) osztotta fel. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány díját M. Novák András, a MAOE díját Kováts Albert kapta. 108 oldalas reprezentatív katalógust adtunk ki Sebők Zoltán művészettörténész bevezetőjével, a kiállítók egy-egy művének színes reprodukciójával. 2001. január 2-án, a kiállítás zárónapján (a korábban tervezett szilveszteri évezredköszöntő helyett is) baráti-szakmai összejövetelt, finisszázst tartottunk, melyen megtekinthető volt a kiállításról és előkészületeiről Sulyok Gabriella grafikusművész által alkotott 42 perces videodokumentáció.

            [Irodalom: FEBA: A kör szimbolikája. Demokrata, 2000/50-52; Szeifert Judit: KörKépek, 2001/1.]

 

 

Magyar Festők Társasága

mafest @ alarmix.net

Budapest 5

Postafiók 586

1373